Megfogja a szolgáló a kiskakast; a török császár beteszi a bő bugyogója fenekébe. Akkor a kiskakas megint csak elkezdi: – Ereszd ki begyem a darázst, hadd csípje meg a farát; ereszd ki begyem a darázst, hadd csípje meg a farát! A begye mind kieresztette a darázst, azok jól megcsipkedték a török császár farát. Felugrik erre a török császár. – Jaj, jaj, a fránya egye meg ezt a kiskakast! Vigyétek hamar a kincseskamarába, hadd keresse meg a maga gyémánt félkrajcárját. Bevitték a kiskakast a kincseskamarába, ott megint elkezdi a maga nótáját: – Szídd fel begyem a sok pénzt, szídd fel begyem a sok pénzt!. Erre a begye mind felszítta a török császár három kád pénzét. A kis kakas hazavitte, odaadta a gazdasszonyának; gazdag asszony lett belőle, még máig is él, ha meg nem halt.
Hamarosan kiderült, hogy egyszerre harminc rajzolónak nincs elég hely, ezért ott csak a kész felvételek zajlottak. A rajzműterem először a New York-palota 5. emeletén volt, később a Józsefvárosba, a Koszorú utcába költöztették. A nagy meleg és a festéktípusok miatt a rajzok többször is lepattogzottak a filmszalagról. A film költségvetése annyiba került, mint 4-5 akkori Disney-epizód. [4] Történet [ szerkesztés] Mese a szegény asszony kis kakasáról, aki a szemétdombon kapirgálva talál egy gyémánt félkrajcárt. Arra jön a király és erővel elveszi tőle a krajcárt. A bátor kakaska nem nyugszik, amíg vissza nem szerzi jogos tulajdonosának a talált kincset. Felszáll a vár falára és visszaköveteli gyémánt félkrajcárját. Először, mint felségsértőt a kútba dobják a darabontok. Ott teleszívja a begyét vízzel. Estére kimászik és rákukorékol az alvó királyra. Az felrázza az őrséget és kemencébe dobatja a kiskakast. Itt kiereszti a begyéből a vizet. Egy lakoma közepén újra követelni kezdi a gyémánt félkrajcárját.
Hont-Varsányi Ferenc, Máday Gréte, Almássy Katalin, Réber László), s olyan fiatal pályakezdőknek, akiket kulák származásuk miatt kirúgtak a Képzőművészeti Főiskoláról, Iparművészeti Akadémiáról (Dargay Attla és Szabó Szabolcs). A kiskakas... forgatókönyvét Fekete Edit, a Híradó- és Dokumentumfilmgyár (HDF) dramaturgja jegyzi, aki Macskássy Gyula mellett a stáblistán társrendezőként is feltűnik. A Macskássynál 11 évvel fiatalabb Feketét, aki a negyvenes években szintén tanult Jaschik Álmos rajziskolájában, a kollektíva hivatali koordinációjával bízta meg a kommunista pártvezetés. A stáb technikai ellátottsága igen szerény volt. Előbb a New York-palota legfelső emeletén egy manzárdszobában voltak kénytelenek összezsúfolódni. Miután az eredetileg 10–12 percnyi, azaz 300–350 méternyi hosszúra tervezett film 100 méteres (3 perces) próbarészlete elnyerte a filmszakma irányításával megbízott népművelési miniszter, Révai József tetszését, a stáb a Magdolna negyedben lévő Koszorú utca egyik romos házában kapott egy ötszobás társbérletet, ahol a filmet már valamivel jobb, ám így is kezdetleges körülmények között fejezhette be.