Az özvegyi nyugdíj az arra jogosult elvált házastársnak is az elhunyt halálát követő egy éven át ideiglenes özvegyi nyugdíjként, ezt követően, ha az erre vonatkozó feltételek teljesülnek, özvegyi nyugdíjként folyósítható. Két esetben egy évnél hosszabb ideig is jár az ideiglenes özvegyi nyugdíj. Egy éven túl, a gyermek tizennyolc hónapos koráig jár az ellátás, ha tizennyolc hónaposnál fiatalabb gyermek maradt hátra, ha a gyermek beteg, vagy fogyatékos a nyugellátás a gyermek három éves koráig jár. Ez a lehetőség azért fontos, mert az ideiglenes özvegyi nyugdíj magasabb mértékű, mint az özvegyi nyugdíj. Az ideiglenes özvegyi nyugdíj leteltét követően özvegyi nyugdíjra jogosult az özvegy, ha betöltötte a reá irányadó nyugdíjkorhatárt, vagy megváltozott munkaképességű, vagy az elhunyt jogán árvaellátásra jogosító fogyatékos vagy legalább két egészséges gyermekről gondoskodik. Az özvegyi nyugdíj addig folyósítható, amíg a jogosító feltételek fennállnak, azaz az özvegy betöltötte a reá irányadó nyugdíj korhatárt, vagy az orvos szakértői vélemény szerint megváltozott munkaképességű, vagy az árvák közül legalább egy árva árvaellátására jogosult.
A kialakult kompromisszumos megoldás csökkentette az egy, illetve két gyereket nevelő családok közötti feszültséget. Új ellentmondás keletkezett az árvaellátások magas minimuma és a tiszta társadalombiztosítási – vegyes finanszírozású nyugdíjrendszer között, mivel csökkentetett járulékfizetéssel végeredményben ugyanarra az ellátásra lehet jogot szerezni, mint a teljessel, s ez egyoldalúan preferálja a magánnyugdíjrendszert. Az általános mérték 30 százalékra emelése nem teremt semmivel sem nagyobb biztonságot az árván maradtak felnevelésében, mint korábban volt. 7. Az átalakítás többletköltségét maguk a nyugdíjasok, pontosabban a saját jogú és a szóló özvegyi nyugdíjban részesülők fizették meg azon keresztül, hogy 2, 5 százalékponttal csökkent a törvény szerinti 1998. évi nyugdíjemelésük. A nyugdíjrendszer fenntartásában szükséges társadalmi szolidaritás helyett ezen a ponton ismét a nyugdíjasok belső, egymás közötti szolidaritása finanszírozta az átalakítást. 8. A biztosítás logikája alapján semmiképpen sem kifogásolható, de mindenképpen figyelemre méltó az a tény, hogy az átalakítás közvetlen anyagi előnyeit elsősorban és döntően az egyébként is magas nyugdíjjal rendelkező réteg élvezte.
Életkor alapján is feléledhet az özvegyi nyugdíj, azzal a feltétellel, hogy az elhunyt házas/élettársa a haláltól számított 10 éven belül érje el az öregségi nyugdíj korhatárát. Nem éledhet fel az özvegyi nyugdíj abban az esetben, ha az özvegy az érvényben lévő nyugdíjkorhatár előtt megy nyugdíjba, például, ha igénybe veszi a nők kedvezményes nyugdíját. Ezen kívül megszűnik az ellátás, amennyiben az özvegy házasságot köt ("sima", nem bejegyzett élettársi kapcsolatot létesíthet), ahogy akkor is, ha két árvaellátásra jogosult gyermeket már nem nevel, vagy megszűnik megváltozott munkaképességűnek lenni. "A rendes özvegyi nyugdíj is az elhunyt nyugdíjának 60 százaléka, ám 60 helyett már csak 30 százalékos mértékű özvegyi nyugdíjat kell megállapítani attól az időponttól, amelytől az özvegy saját jogú nyugellátásban, rokkantsági ellátásban, rehabilitációs ellátásban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban vagy átmeneti bányászjáradékban részesül" - összegezte a tudnivalókat Dr. Farkas András nyugdíjszakértő, a NyugdíjGuru alapítója.
Az elhunyt után egyszerre több özvegy is jogosult lehet özvegyi nyugdíjra, pl. a házastárs, akivel a halált közvetlenül megelőzően együtt élt az elhunyt személy és az elvált házastárs, aki házastársi tartásban részesült az elhunyttól. A tartásdíjban való részesülést a tartásdíj fizetésére kötött egyezséget jóváhagyó vagy a tartásdíj fizetésre kötelező jogerős bírósági határozattal, illetőleg közjegyző által hitelesített kötelezettségvállaló nyilatkozattal kell igazolni. Özvegyi nyugdíj házastársak esetében fő szabályként bármilyen rövid házasságnál megállapítható a házastárs halála esetén. Kivételt képez a szabály alól a nyugdíjkorhatár betöltését követően kötött házasság, ebben az esetben ugyanis legalább öt éve fennálló házasság esetén jár az özvegyi nyugdíj, vagy akkor, ha a házasságból, korábbi együttélésből gyermek származott. Előforduló eset, hogy a házastársak elválnak akár hosszú házasságot követően is, majd élettársi együttélésben folytatják további életüket. Fontos tudni, hogy ilyen esetben az özvegyi nyugdíjra jogosító élettársi együttélési időbe a korábbi házasságban történő együttélés nem számítható be még akkor sem, ha a házasság felbontása és az élettársai együttélés kezdete között időbeli megszakítás nem volt.