Műtrágyázás Káros Hatásai A Környezetre

• Tápanyaggazdálkodás | Digitális Tankönyvtár
• Műtrágyák - Globális problémák
• Műtrágyázás kross hatásai a környezetre
• A növénytermesztés környezeti vonatkozásai – Agrárágazat
• A műtrágyázás környezeti hatásai - Agro Napló - A mezőgazdasági hírportál
• Műtrágyázás – Wikipédia

Növénytermesztésen belül meg lehet említeni: az ökogazdálkodást, illetve az integrált és precíziós növénytermesztést. Az állattenyésztésen belül meg lehet említeni a környezetbarát állattartás tartástechnológiai elemeit. A biotermékek előállításakor alapkövetelmény, hogy az állattartó épület természetszerű anyagból készüljön, és az állatok természetes funkcióit ne zavarja. Lényeges az épületek természetes világítása, szellőztetése. Legyen mindig természetes táplálkozási lehetőség az állat számára. A takarmány csak akkor használható fel, ha nem tartalmaz tiltott összetevőket (növényvédőszer-maradványok). Kerülni kell minden olyan módszert, amely az állatot kényszerű takarmányfelvételre készteti. Tiltott mindennemű szintetikus takarmányadalék használata. Magyar Nikolett

Tápanyaggazdálkodás | Digitális Tankönyvtár

Műtrágyák - Globális problémák

Nem kifejezetten az öntözés hatása, de manapság a belvizes területek nagysága mondhatni napról napra nő. Pozitív és negatív műtrágyamérleg A növénytermesztésben használt műtrágyák, elsősorban a nitrogén- és foszforműtrágyák túlzott vagy szakszerűtlen használata károsan hathat a víz minőségére. A nitrogénműtrágyák az NO 3 -N-szennyezés révén a vizek nitrátosodását, a foszforműtrágyák pedig azok eutrofizációját segíthetik elő. Fontos viszont megjegyezni, hogy hazánkban jelenleg a műtrágya-felhasználás mértéke nem nevezhető túlzottnak. Nem úgy, mint a rendszerváltás előtti időszakban, amikor az állami támogatás miatt a tápanyagmérleg bőven pozitív volt. Ez nem jelent mást, mint hogy sokkal több műtrágyát juttattunk ki, mint amennyit a termesztett kultúrnövényeink vegetációjuk során felvettek. A természet szempontjából és a környezetünk terhelésének szempontjából persze ez rossz volt, de a rendszerváltás után azért nagyon hasznosnak bizonyult ez a túltrágyázás, tekintve, hogy a hirtelen megemelkedett árak miatt szinte nem is tudtak műtrágyázni a mezőgazdasági termelők.

Műtrágyázás kross hatásai a környezetre

A műtrágyázás szezonja [ szerkesztés] A nitrogén tartalmú műtrágyák fő szezonja a tavaszi időszak. Hiszen kisebb mennyiséget használnak ősszel a vetések alá alaptrágyaként, azonban a gondos gazdák a komposzt érleléséhez egész évben, ősszel pedig szalmás istállótrágya, zöldtrágya illetve egyéb szerves anyag bedolgozásával egyidejűleg is alkalmazzák a humifikálódás elősegítésére. A műtrágyázás céljai [ szerkesztés] proteintermelés szerves anyagok lebontása gátló anyagok lebontása gyökerek differenciálódása földszerkezet stabilizálás transzspirációs koefficiens csökkentése szénhidrátok termelése talaj termékenységének megőrzése A műtrágyázás nemkívánatos mellékhatásai [ szerkesztés] Ha több tápanyagot juttatunk be a talajba, mint amennyire a terménynek szüksége van (pl. egyenetlen kiszórás esetén) akkor jelentkezik mellékhatás. Tehát ha természetellenes formában, mennyiségben és arányban (pl. egy tápanyagból kevesebbet juttatunk ki, amely kiegyensúlyozatlan tápanyag-ellátást és a többi tápanyag gyengébb hasznosulását eredményezi) juttatjuk a talajba.

A növénytermesztés környezeti vonatkozásai – Agrárágazat

• Szemes kávé Tchibo | Alza.hu
• Műtrágyázás kross hatásai a környezetre
• Valutaváltó kezelési költség nélkül budapest

A műtrágyázás környezeti hatásai - Agro Napló - A mezőgazdasági hírportál

Műtrágyázás – Wikipédia

A műtrágyák savanyító hatása elsősorban kolloidokban szegény, kis pufferkapacitású talajokon érvényesül. A talajok pufferolóképességén a talajok kémhatás-kiegyenlítő tulajdonságát értjük. A kémhatás-kiegyenlítõ képességet a szerves és szervetlen kolloidok, a szénsav és sói adják. A humuszanyagok közül a humuszsavak és azok sói képeznek pufferrendszert. A gyengén humuszos homoktalajok pufferkapacitása a legkisebb, mivel ezek mind szerves, mind szervetlen kolloidokban szegények. A N-műtrágyák közül az ammóniumsók és a karbamid savanyítják a talajt, mivel az ammóniumionok nitrifikációja során H+-ionok keletkeznek (átalakulási savasság). Ezért is kerülni kell a szükségesnél nagyobb nitrogénműtrágya-adagokat. A foszfor és káliumműtrágyák savanyító hatása az előzőeknél kisebb mértékű. Amennyiben a mûtrágyákat talajaink tulajdonságainak figyelembe vételével választjuk meg, akkor azokkal nem rontjuk, hanem ellenkezõleg javítani is tudjuk a talaj állapotát. Savanyú talajokon ezért lúgosító, vagy semleges hatású mûtrágyákat alkalmazzunk, míg lúgos talajokon inkább savanyító hatásúakat.

Természetesen a gyakorlatban mérlegelni kell a különböző műtrágyaféleségek megválasztása során azok árát is, ami gyakran vezet olyan kompromisszumok meghozatalára, ami a szakszerűség szempontjából némi kívánnivalót hagy maga után. Ilyen esetben is törekedni kell azonban arra, hogy ha lehet, a műtrágyákkal előidézett savanyodást utólag meszezéssel kompenzáljuk. A mûtrágyákkal kijuttatott növényi makro tápelemek közül a N mozog a talajban. A foszfor és a kálium mozgása jelentéktelen. A kálium kismértékű mozgása humuszban szegény homokokon fordulhat elő, a foszforra pedig inkább a túlzott lekötődés a jellemző. A NO3--ion anion lévén nem kötődik meg a kolloidok felületén, ezért mozgékony állapotban többnyire a talajoldatban található. Ez egyúttal gyors és könnyű felvehetősége mellett megteremti a kimosódás lehetőségét is, ami amellett, hogy tápanyagveszteség, környezeti problémákat is felvet. A nitrát kimosódás veszélye nem csak az NO3- tartalmú műtrágyák alkalmazásakor áll fenn, mivel a talajban lejátszódó nitrifikáció során más nitrogén formákból is képződik nitrát.

Sőt, amennyiben ténylegesen a talaj hiányosságait pótolják, illetve a talajhibákat orvosolják (tápelem-arányok és aránytalanságok megszüntetése, túlzott savasság vagy lúgosság tompítása stb. ), úgy alkalmazásukkal egészségesebb talaj, talajélet, növényzet, állati és emberi közösségek jöhetnek létre az addig terméketlen földeken. A megművelt területek megnövekedett termelékenysége lehetővé teszi az erdők és rétek természetes állapotban való megőrzését, nem kell újabb szűz területeket bevonni a mezőgazdaságba. Tehát a helyes elveken nyugvó műtrágyázás jótékony hatással lehet a környezetre, ugyanis védi és javítja azt, hiszen a növényzet oxigéntermelésével hozzájárul a légkör fenntartásához, így csökkentve az üvegházhatást. A talaj szervesanyag-tartalma is megnövekszik a nagyobb mennyiségű tarló- és szármaradvány talajba jutása révén. A talajeróziót csökkenti az egészséges növényzet aktív gyökérzete révén, és a talajban természetesen előforduló, illetve kijuttatott tápanyagokat is jobban hasznosítja, korlátozva a tápanyagok talajmenti vizekbe jutását.

A műtrágyák hőtől távol, és 32 °C-nál alacsonyabb hőmérsékleten tárolandók. Ajánlott a megfelelő szellőzés és az elegendő biztonsági tér biztosítása a tető és a műtrágya rakat teteje között. Érdemes a legkorábban betárolt műtrágyát felhasználni először, és naprakészen tartani a műtrágyakészlet nyilvántartását. Az AN (ammónium-nitrát) alapú műtrágyákat a karbamidtól elkülönítve kell tárolni. Fordítás [ szerkesztés] Ez a szócikk részben vagy egészben a Fertilizer című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként. Források [ szerkesztés] Műtrágyázás Műtrágyafajták és kijuttatási idejük A szakszerű műtrágyázás További információk [ szerkesztés] The Texas Vegetable Growers' Handbook, Chapter 3 Soils and fertilizers in agriculture. The Fertilizer Institute Basic information about fertilizers The International Fertilizer Industry Association European Fertiliser Manufacturers Association How to read fertilizer tags article Kapcsolódó szócikkek [ szerkesztés] Biotrágya