A kész párlatoknak pedig az alkoholtartalmát, pH-ját, észter-, illósavtartalmát, aromaprofilját vizsgálta, valamint érzékszervi bírálatot is végeztek. Érzékszervi bírálat A cefrék és párlatok vizsgálati eredményeiből kiderült, hogy a cefrézés zavartalanul, egyenletesen zajlott le. Ezt mutatták a refrakcióértékek, a redukálócukor-tartalom változásai és a szénhidráttartalom csökkenése. Az édes cefrék szénhidráttartalmát az alma hozzáadása emelte meg, ennek megfelelően a fele-fele arányban almából és sárgarépából bekevert cefréknek lett a legmagasabb az alkoholtartalmuk az erjedés végére. A tejsavbaktériummal beoltott cefrék titrálható savtartalma magasabb volt, mint az élesztő használatakor. Az erjesztés végén az oxidációnak, illetve valószínűleg az ecetsavbaktériumoknak köszönhetően az ecetsav egyenértékben megadott illósavtartalom több helyen átlépte a 0, 5 g/l-es határt. A lepárlás után az elő-, közép- és utópárlatokat is vizsgálta Koplányi Bence. Az elválasztás jól sikerült, ugyanis az előpárlatok tartalmazták a legtöbb alkoholt, míg az utópárlatok alkoholfoka volt a legalacsonyabb.
Ár: 8. 990 Ft (7. 079 Ft + ÁFA) TERMÉKLEÍRÁS & PARAMÉTEREK A tökéletes összetételnek köszönhetően a Cointreau Blood Orange Likőrt nevezhetjük a likőrök koronázatlan királynőjének is. Mivel a készítésben nagyon fontos szerepet játszik a szüret időpontjának kiválasztása, így készítése nagy szakértelmet igényel. Csak a legmegfelelőbb időpontban leszüretelt vérnarancsból garantálható az illóolajok megfelelő koncentráltsága, mely az ital különlegességének záloga. Az ital energikus fiatalságot szabadít fel fogyasztói szájában. Származási hely: Franciaország Lepárló/Gyártó: Cointreau Palackozó: Rémy-Cointreau Group Alapanyag: Keserű és édes narancs-, illetve vérnarancshéj Íz, ízesítés, töltelék: Vérnarancs Ajánlott fogyasztási hőmérséklet: Jól behűtve vagy kevés jéggel Illat: Illata és íze is kellemesen édes. Finom, gyümölcsös hangulatú likőr. Aromás vérnarancsot tartalmaz, melynek ízét jól kiemeli a fahéj és a szegfűszeg. Az ital illata összetett, jól kiegyensúlyozott. Ez garantálja, hogy a megszaglása után kedvünk támadjon belekóstolni a kellemes likőrbe.
A Pannon Borboltnál messzemenően elkötelezettek vagyunk az igazi pálinkák népszerűsítésében. A magyar pálinkával foglalkoztunk már, most egy speciális fajtával, az ágyas pálinkával érdemes szót ejtenünk. A Pálinkatörvény értelmében tudjuk, hogy a pálinka kizárólag Magyarországon termett, nem sűrített, nem szárított és nem aszalt gyümölcsből, illetve Magyarországon termett szőlőtörkölyből készül Magyarország területén, beleértve a palackozást is. A pálinkát tehát hagyományosan gyümölcscefréből erjesztik és főzik. Az aszalt gyümölcsök csak az erjedéskor tiltottak, a pálinka érlelésekor használhatók. Mitől ágyas az ágyas pálinka? Az ágyas szó onnan ered, hogy a rendszerint nagy fenekű üveg alján található az ágy (ezt több helyen ágyásnak nevezik), amely többféle lehet aszerint, hogy milyen összetevőket tartalmaz. A gyümölcságy a pálinka fajtájával azonos, ha egy gyümölcs megnevezésével jelölik, illetve tartalmazhat többfajta gyümölcsöt, de ebben az esetben csak vegyes gyümölcságyas pálinkának nevezhető, amit jól láthatóan fel kell tüntetni.
században már csak egyes peremvidékeken tartotta magát, mígnem népszerűsége teljesen leáldozott. Feltételezhető, hogy a korábban igen elterjedt rozsólis hatással volt az alföldi ágyaspálinka kialakulására. Másfelől, Bálint Sándor gyűjtése szerint, az ágyaspálinkák a régi liktáriumok, öreg patikák, tömör kolostori medicinák elpolgáriasodott hagyományait és készítésmódját őrizték meg. Ez a gyógypálinkákkal, gyógynövényekkel készült gyomorerősítőkkel való rokonságra utal. A pálinka szlovák eredetű szó, az éget ige származéka. A szó első előfordulása 1630. (TESZ III. 1976. 3. 71. ) Nagyváthy János (1755-1819) mezőgazdasági szakíró, az első magyar nyelvű mezőgazdasági szakkönyv írója, a pálinka készítését saját gyakorlatából írja le, de a XIX. század elején a gazdálkodás, termesztés fortélyait az ország különböző részéből ismerő és szívesen átvevő, képzett gazda sem írt ágyaspálinkáról. A dél-alföldi homoki szőlő- és gyümölcs-kultúra a XIX. és XX. század fordulóján alakult ki, és meghatározó szerepet játszott a táj pálinkafőzésében és az ágyaspálinka készítésében, a paraszti környezetben való terjedésében.
A tömény szeszesitalok között ezért nem tudta felvenni a versenyt a whiskykkel, konyakokkal, likőrökkel. A rendszerváltással fordulóponthoz érkezett el e hungarikum története. Majd 2004-ben az Európai Unió elfogadta, hogy a pálinka elnevezés kizárólag a Magyarországon készült gyümölcspárlatokra, valamint négy osztrák tartomány kajszipárlataira használható. Napjainkra a pálinka reneszánszát éli, és a fogyasztók igényei is megváltoztak. Sokkal inkább előnyt élveznek a gondosan, szakszerűen készített, aromákban gazdag és ugyanakkor nem túl magas alkoholtartalmú párlatok. A zöldségpárlatok pedig igazi különlegességek, az ínyencek például az ízesíteni kívánt vegyes zöldségsalátára spriccelik, hogy az aromaanyagai átkerüljenek a friss zöldségekre. Savas közegben Párlatok készítésénél fontos, hogy egészséges, legalább 85-90%-ban érett legyen az alapanyag, hogy a lehető legtöbb cukrot tartalmazza. A penészes, rothadt, földes, homokkal szennyezett, sérült részeket ki kell válogatni. A felületre tapadt szennyeződéseket, növényvédőszer-maradványokat mosással távolítják el, és ezzel a káros mikroorganizmusok mennyiségét is csökkentik.
Ajándék gyümölcsös pálinka készítés - YouTube
Az első recept szerinti keveréket 3 liter, míg a másodikat 1 liter pálinkában vagy brandyben áztatják 8-10 napig, majd leszűrve, kisebb üvegekben, jól ledugaszolva felhasználásig tárolják. Az ágyaspálinkát házilag készítik, saját fogyasztásra, családi recept alapján. A dél-alföldi régióban, elsősorban Szeged környékén, Makó, Szentes, Csongrád, Hódmezővásárhely és Mórahalom körzetében őshonos. Ma a régióban a saját cefréjű, lefőzött pálinkák legfeljebb 2-3%25-át használják erre a célra. Ipari méretű gyártása jelenleg nem folyik. A dél-alföldi, Szeged környéki vendéglősök is általában maguk készítik saját ízlésük szerint, és éttermeikben helyi specialitásként kínálják. Gasztronómiai rendezvények
A pálinkafőzésből azért alakult ki az ágyas-pálinka készítésének szokása, mert az egyetlen vagy több gyümölcsből főzött pálinka ízét a fogyasztók hiányosnak érezték, csak alapnak tekintették. Az ágyaspálinka ágyát esetleg az éretlen dió, általában az érett, aszalt gyümölcsök, a gyógynövények és a fűszerek (a kettő gyakran ugyanaz), valamint a gyümölcsök és gyógynövények különböző keverékei jelentették. Az ágyaspálinka tiszta szesszel való előállítása úri, polgári megoldás. Az ágyaspálinka készítésének, fogyasztásának polgári, gyógyszertári eredetét több forrás, Tömörkény István szépíró nyomán Bálint Sándor szegedi néprajzkutató, Papp Imre szentesi parasztgazda, önkéntes néprajzi gyűjtő és Kiss Sándor leírása is igazolja. "Szegeden ismeretesek, illetőleg emlékezetben élnek a hajdani polgári háztartások pálinkakeverékei is, amelyeknek ágyaspálinka, röviden ágyas a nevük. Ez Tömörkény jellemzése szerint olyan pálinka, amelyet többféle gyümölcsből, magból, levélből, virágból álló pálinkaágyra szoktak önteni, hogy minél alkalmasabb orvosság, minél ízesebb ital legyen belőle.
: berkenye, áfonya, som, ribiszke) akár 20 kg is lehet az a mennyiség, amire szükség van a megfelelő mennyiségű pálinka palackozásához. Dömötör Zsolt, az 1 Csepp Pálinka Kft. társtulajdonosa és főzőmestere a kezdetekről mesélt, amikor szinte el kellett titkolnia, hogy milyen célból vásárolják a gyümölcsöt; ha ugyanis kiderült, hogy pálinkát akarnak belőle készíteni, akkor a gyengébb minőséget akarták nekik eladni. Zsolt a málnapálinka-készítés kapcsán kifejtette, hogy fagyasztott, darabolt gyümölcs szóba sem jöhet náluk, amelynek meg is van a böjtje, hiszen a drágább alapanyag, együttesen az alacsony kihozatallal, a végterméküket szinte a megfizethetetlen kategóriába emeli. A pálinkák értékesítési árán nagyon magas az adótartalom, hiszen terheli a jövedéki adó, a népegészségügyi termékadó (neta) és az áfa is, amelyek rendkívüli terheket rónak a kereskedelmi főzdékre. Ha szemléltetni akarjuk az ár felbontását, akkor az adók a termék árának kb. 1/3-át teszik ki; a csomagolás, az előállítás, az energia, a munkaerő és az egyéb járulékos költségek együttesen a másik 1/3-át, míg a fennmaradó részbe kell beleférnie a gyümölcs árának és a haszonkulcsnak.
Miután a baráti körömben mindenkinek ízlett az általam készített pálinka, 5 évvel ezelőtt döntöttem úgy, hogy ezt a tevékenységet üzleti alapokra helyezem. Amikor megnyitottam a franchise rendszerben működő borszaküzletet Nyíregyházán, megkértem az üzletlánc tulajdonosait, hogy hadd tehessem be saját készítésű pálinkáimat is a kínálatba. A tulajdonosok – miután megkóstolták a pálinkáimat, kijelentették, hogy ők még ilyen finomat nem ittak – örömmel engedélyezték a pálinkák forgalmazását. Az egyik legnagyobb, legrangosabb nemzetközi versenyre, a Gyulai Pálinkaversenyre is elküldtem pár tételt, ahol az első megmérettetés során, rögtön ezüst-, illetve bronzérmet nyertem. Ez a siker is arra ösztönzött, hogy folytassam ezt az utat. Különleges, innovatív pálinkák Jelenleg 16-féle, saját innovációkat is tartalmazó pálinkát kínálunk vásárlóink számára, de a későbbiek folyamán szeretnénk tovább bővíteni a termék palettát. Az egyik különleges italunk tokaji aszú szőlővel ágyazva nagyon egyedi ízvilágot ad.