Kodály Zoltán Háry János Rajzfilm / Mtva Archívum | Háry János - Rajzfilm
- Háry János - Alapfilmek
- Kodály Zoltán: Háry János
- MTVA Archívum | Háry János - rajzfilm
- Háry János ezentúl nagyfelbontásban fog lódítani - Hír - filmhu
A tévéfilm a Pannónia Filmstúdió gyártásában készült, a Magyar Televízió forgalmazásában jelent meg. Műfaja zenés történelmi film. Magyarországon 1983. december 25-én vetítették le a televízióban. [1] Cselekmény [ szerkesztés] Háry János daljáték új alakban jelenik meg a televíziónézők számára a jól ismert alapfigurák megszületése óta. A bemutatásra kerülő rajzfilm jól példázza az animáció azon képességeit, hogy egy korábban kitalált mesét és hőseit hogyan lehet a mába újraálmodni.
Háry János - Alapfilmek
színes magyar animációs film, 1983, rendező: Richly Zsolt forgatókönyvíró: Marsall László, opreatőr: Bacsó Zoltán, zene: Kodály Zoltán, szinkronhangok: Szabó Gyula, Szabó Éva, Császár Angela, Haumann Péter, Balázs Péter, Gelley Kornél, ének: Mészöly Katalin, Sólyom-Nagy Sándor, Takács Klára, 65 perc, felújítás: 4K restaurált Miről szól? A Kodály daljátékát adaptáló rajzfilmben a vén obsitos anekdotái elevenednek meg.
A Háry János t Örzse és Mária Lujza rituális öltöztetésének összerímelő jeleneteiben (rajzfilmektől igen szokatlan módon) a mezítelenség megjelenítése is dúsítja. Kodály Zoltán zenéje mellett a hanghasználat legemlékezetesebb eleme a Háryt megszólaltató Szabó Gyula orgánuma, aki pályáján nem először – s nem utoljára – kölcsönözte hangját animációs karakternek. Mindannyiuk közül alighanem Háry a férfiasság és a hazafiasság legelevenebb megtestesítője, nem csupán a színművész animációs szereprepertoárjában, hanem a magyar animáció figurakészletében is. Irodalom Varga Zoltán, A magyar animációs film: intézmény- és formatörténeti közelítések, Szeged, 2016, Pompeji, 222–223.
12 | UHD restaurált műsorok Háry János történetének rajzfilmfeldolgozása Richly Zsolt és Jankovics Marcell rendezésévben, Kodály Zoltán daljátékának részleteivel. Kép- és hangrestaurált változat.
Kodály Zoltán: Háry János
Rendező Richly Zsolt Bemutató 1983 Filmtípus animációs film Filmhossz 1 óra 2 perc A szócikk szerzője Varga Zoltán Több szempontból is különleges helyet foglal el a magyar animációs film történetében Richly Zsolt (1941–2020) egyetlen egész estés rajzfilmje, a Háry János. Keletkezéstörténete Kodály Zoltán születésének századik évfordulójához kötődik: a művet a centenárium alkalmából rendelte meg a Magyar Televízió a Pannónia Filmstúdiótól, s így bár a televízióban debütált, később moziban is bemutatták. Kodály halálának ötvenedik évfordulóján, 2017-ben a digitálisan felújított változatot lehetett látni számos mozivetítésen. (A Pannónia Filmstúdióban még egy televíziós sugárzásra szánt egész estés rajzfilm készült, a Nepp József nevéhez fűződő, szerényebb léptékű Gréti!... – Egy kutya feljegyzései [1986]. ) Richly Zsolt míves egyedi filmjei közül a Szvit et és A pává t(mindkettő 1969-es) Kodály Zoltán munkássága ihlette. Ilyen értelemben a Háry János a Kodály örökségét feldolgozó Richly-animációk betetőzése – már csak méreteinél fogva is –, emellett folytatja a pannóniás adaptációkat, amelyeket Jankovics Marcell János vitéz e (1973) nyitott, majd olyan művek követtek, mint a Lúdas Matyi (Dargay Attila, 1977) vagy a Daliás idők (Gémes József, 1984).
- ŠKODA modellek árai
- Depeche mode első magyarországi koncert z
- Olcsó sütés nélküli sütemény receptek
- Találkozás egy lány: Miben van sörélesztő
- I sz rendelőintézet szeged rendelési idf.fr
- Windows 10 telepítése windows 7 mellé
- Autóklíma javítás - Budapest XV. 15. kerület Újpalota
- 13 okom volt 1 évad 1 rész
- Háry János – rajzfilm | Magyar Nemzet
- Cím alapján helyrajzi szám kereső terkepen
MTVA Archívum | Háry János - rajzfilm
Csakhogy míg János vitéz esetében ez szó szerint értendő, mert a cselekmény nyíltan fantasztikus világokba vezet, addig Háry János hőstetteit finoman idézőjelbe teszi, hogy a nagyotmondó obsitos – avagy a hetvenkedő katona – maga meséli történetét a pipafüstös kocsma asztalánál ülve, bort kortyolgatva. Richly rajzfilmjének nyitó- és zárójelenete szikár vonalrajzokkal láttatja a "mesélőt", kinek szavai nyomán színes látványok s még színesebb történetek elevenednek meg. Öt nagyobb epizódra tagolódik a történet: Nagyabonyban a házasodni készülő Háry Jánost és a falu legényeit katonának toborozzák; Háry határőrként szolgál a tél és a tavasz birodalmát elválasztó sorompónál; a bécsi udvarban folytatódnak kalandjai (köztük a vad ló, Lucifer betörésével); később huszárcsapata élén egyedül Háry képes megállítani Napóleon seregét; s bár győzelme után övé lehetne az osztrák császár lányának (Napóleon exnejének) keze, Háry inkább visszatér Nagyabonyba kedveséhez, Örzséhez. Valamennyi epizód képi világát átjárják a Richly-rövidfilmekből ismerős stilizáló eljárások, a folklorisztikus ornamentika a ruhák fodrozódásában, a függönyök lebbenésében, a szalagok lobogásában egyaránt megtalálható, nem beszélve az átváltozások alkalmazásáról (például a huszárfigurák az Örzse nyakát díszítő gyöngysorrá válnak).
A sajátosan torz szemszögből elmesélt történeteket a rajzfilmes gegek teszik ironikussá és a valóságtól még elrugaszkodottabbá. Fontos szerepet kap a realisztikus mozgásstilizáció Hogyan készült? A film a Kodály-centenáriumra készült, 1983 karácsonyán vetítette a televízió. Az eredetileg több mint három órás daljáték számos zenekari és kóruskompozíciója is felcsendül a bő egy órás filmben. A játékidő felét teszi ki a színpadi darab zenei anyaga (Ferencsik János vezényletével), emellett a daljáték cselekményessége is ugyanolyan hangsúlyos. A jól ismert magyar népdalok szöveggel együtt csendülnek fel, amikor a szereplők, Örzse, Háry vagy épp a Háry után epekedő Mária Lujza lelkiállapotát kell érzékeltetni (ám sosem a rajzolt szereplők "tátogó előadásában"). Ám olykor csak instrumentálisan hallhatók az egyes jelenetek közti átkötőként (pl. A jó lovas katonának), így nem válik népdal-csokorrá a film. A film két legemlékezetesebb szinkronszínészi teljesítménye: Háry mint a falubéli kocsma vén mesemondója Szabó Gyula dörmögő baritonján szólal meg, az intrikus szerepét játszó Ebelastinnak Haumann Péter kölcsönzött franciásan raccsoló, tenyérbemászóan affektáló hangot.
Háry János ezentúl nagyfelbontásban fog lódítani - Hír - filmhu
Miért különleges? A Háry János az első, televízió részére készített, egész estés magyar rajzjátékfilm. Jellegzetessége, hogy a rendező egy már meglévő zenei alapanyagból indult ki, és nagyban épít a népi ornamentika szín- és formavilágára. Népművészeti virágminták ölelik körül a császári udvar lakóit, amikor az udvaron a huszárok az udvarhölgyekkel palotást járnak. Amikor a bécsi Burg népe Mária Lujza és a magyar huszár lakodalmára készül, a Gyújtottam gyertyát a vőlegénynek kezdetű karének dallamára mozgó virágornamentika tarkítja a rideg bécsi városkép sziluettjét. A filmben fontos szerepet kap a realisztikus mozgásstilizáció: a tánckoreográfiákban, így a falubéli toborzó és a császári udvaron járt palotás esetében a Miskolci Avas Táncegyüttes lefilmezett néptáncosairól készült realisztikus rotoszkóp-animációt látunk. A kocsmaasztal mellett mesélő, örök optimista, vaskos humorú idős Háryt a film színek nélkül, csak kontúrvonalakkal jeleníti meg. A veterán huszár trufáinak (tréfás felnőtt mesék) fantasztikumba hajló túlkapásai viszont már élénk színekben burjánzó animációs képsorokban öltenek testet.
