Lényeges, hogy tudatosan figyeljünk arra, hogy ne csak növekvő, hanem csökkenő sorrendeket is alkossunk! A növekvő sorba rendezés hasznos stratégiája, ha először a legkisebb számot keressük meg, majd a megmaradt számok közül a legkisebbet, és így tovább. A legkisebb számot úgy kapjuk, hogy kiválasztjuk az első számot, összehasonlítjuk a másodikkal, és kicseréljük őket, ha a második kisebb az elsőnél. Ezután az első számot a harmadikkal, majd a negyedikkel, sít. hasonlítjuk össze, és végezzük el a szükséges cseréket. Ha már minden számmal összehasonlítottuk, akkor az első helyen a legkisebb szám áll. Játék: Mindenki rajzoljon 4 négyzetet egymás mellé! Húzunk sorban számokat az 1-20 számkártyákból. A kihúzott számot mindenki azonnal beírja egy négyzetbe. A cél az, hogy a négy négyzetbe írt szám csökkenő sorrendben legyen. Ha egy számot nem tud beírni, az megy a kukába. Az győz, akinek először sikerül megfelelően kitölteni a négy négyzetet.
Milyen nagy az Avogadro-szám? A fordítás Damon Diemente írásai alapján készült (Journal of Chemical Education, 1998. 75. k. 1565�1566. o. és 2000. 77. 1010. ), a JCE engedélyével. A Journal of Chemical Education lapjait a címen érheti el. Amikor elõször fordul elõ a kémia tanítása során az Avogadro-szám (6·10 23), a diákok valószínûleg nem érzékelik, mekkora számról is van szó. Ebben az írásban ezt próbálom meg bemutatni. (Az egyszerûbb kérdéseket házi feladatként adom fel. ) 1. kérdés Milyen nagyra nõne a 15 cm átmérõjû gumilabda, ha a térfogatát Avogadro-számszorosra növelnénk? Szorozzuk meg az átmérõt az Avogadro-szám köbgyökével, 8, 44·10 7 -nel. Az új átmérõ 1, 27·10 7 m � körülbelül akora, mint a Föld átmérõje. Vagyis az atom/mól méretarány körülbelül akkora, mint a gumilabda és a Föld térfogatának aránya. 2. kérdés Megpróbáljuk kitalálni, hány mól homokszem van a Szaharában. A Szahara területe kb. 7 800 000 km 2. Hány mól homokszem szükséges ahhoz, hogy 3 méter vastagságban beterítsük?
A 3. kérdésen gondolkozva megállapíthatjuk, hogy ha N azonos tárgyat (elemet) teszünk egy dobozba, a doboz élhossza elem lesz. Ha ugyanezt az N elemet négyzetbe rendezzük, a négyzet oldalhossza Ö N elem lesz. Az N elembõl képzett vonal N elem hosszú lesz. Mivel N > 0, < Ö N < N. Így a vonal hossza nagyobb, mint a négyzet oldalhossza és ez nagyobb, mint a kocka élhossza. Ha egyre kisebb tárgyakat teszünk a dobozba, egyre több elemet kell vennünk, hogy megtartsuk a doboz méretét. De minden N azonos elemet tartalmazó együttesre igaz, hogy a négyzet oldalhosszának és a kocka élhosszának az aránya, a vonal hosszának és a kocka élhosszának az Ha a tárgyak mérete csökken, és N nõ, ezek az arányok is nõnek. Különösen a vonal hossza jelzi érzékenyen a tárgyak kicsiségét. 4. kérdés Egy 100 c m 3 -es fõzõpohárban minden vízmolekulát megjelölünk (például izotóppal), a vizet az óceánba öntjük, és jól elkeverjük, hogy a Föld "minden" tengerében egyenletesen eloszoljon. Hány megjelölt molekula jut a fõzõpoharunkba, ha tengervizet merünk ki vele?