Megdönteni Hajnal Tímeát - Díszbemutató - YouTube
Sebaj, van itt nekünk egy egészen helyes színészgárdánk, ahol a főszereplő jófiún kívül mindenki tisztességes, sőt jobb pillanataiban remek alakítást nyújt. Az említett főszereplő, Simon Kornél pedig egyszerűen rossz szerepet kapott. Igazán jó lúzert írni – lássuk be – amúgy nem könnyű, és itt se nagyon sikerült a dolog: Kishorváth csetlő-botló ballépései pont olyan erőltetettek, mint az ezeket hitelessé tenni (hiába) próbáló színészi játék. A film egyik legkellemetlenebb vonása viszont mégsem Simon Kornél gyenge játéka, hanem a tény, hogy valami oknál fogva Szabó Simon lett a narrátor. Az ő karaktere indítja el ugyan a konfliktust, és vitathatatlanul van egy olyan hanglejtése, amellyel bármit is mond, az viccesnek hangzik (egy darabig). Mégis, a filmet végigkísérő tökéletesen felesleges narráció egyenesen kínossá válik, amikor – mintegy hűde jópofa önreflexív fogásként – Szabó konkrétan a film történetét és fordulatait, magyarán a forgatókönyv gyengeségeit kezdi el kritizálni. Egyébként jogosan, a történeten bőven lenne csiszolnivaló, de rejtély, a készítők miért gondolták azt, hogy ha a szépséghibákra direkt módon felhívják a figyelmet, máris dőlni fog a közönség a röhögéstől.